Fák oltása: mi az, mikor és miért történik

A fa oltása az egyik fából származó hajtás vagy rügy egy másik fába való beillesztése. Új szövetek képződnek közöttük, és a hajtás a fa gyökérzetéből táplálkozik. Egy egésszé válnak. Nézzük meg, miért oltják a fákat és mikor történik ez.

A faoltás sajátosságai

Csak közeli rokonságban álló fákat lehet oltani. Nyugalmi és aktív nedvmozgási időszakuknak, valamint a terméshozás idejének egybe kell esnie. Íme néhány példa a fák kompatibilitására:

• Különböző fajtájú almafákat, valamint kutyafákat vagy galagonyafákat oltanak össze.
• A körtefákat körtefára, almára, csipkebogyóra és galagonyára oltják.
• A szilvát szilvára, cseresznyeszilvára és tövisre oltják.

A hajtásoltás alapjául válasszon 3 éves korú, erős gyökérzettel rendelkező fákat. Az egyéves hajtást egy egészséges, termékeny talajon nevelt fáról vesszük. A hajtást és a fát kezdetben a felhalmozott tápanyagok táplálják, amíg közös szövetek nem alakulnak ki. Ezért mindkét fának erősnek kell lennie.

A fákat tavasszal oltják be, amikor a nedvmozgás már megindult, de a levelek még nem nyíltak ki. Az optimális hőmérséklet +10 fok körül van. Az időjárásnak száraznak, de nem forrónak kell lennie. A túlzott napsütés nem kívánatos. A fákat július végén-augusztus elején is lehet oltani, de akkor kevesebb idő áll rendelkezésre a fásításra és az alkalmazkodásra.

Miért kell fákat oltani?

A fák oltásának több oka is van:

• Ha egy fát magról nevelünk, akkor a fajtajellegei részben elvesznek. Egy hajtás oltásával a fajta minden jellemzője megmarad.
• A vadon termő gyümölcsfákat és a fiatal hajtásokat egy magas termőképességű fa hajtására oltják. A fiatal fa rendelkezik az energiával és a növekedési képességgel. Összekapcsolásuk eredménye egy erős fa, amely az oltott fajta minőségi gyümölcsével rendelkezik. A vadon termő fák gyümölcsei már nem kicsik, savanyúak vagy keserűek, hanem nagyok, illatosak, lédúsak és édesek.
• Ha egy fa rosszul terem, a hajtás «új életet» ad neki. Ez a módszer a cseresznye, szilva, alma és más fák esetében 10 éves korig, a nem gyümölcsöző fajok esetében pedig 25 éves korig hatékony. A korona regenerálódik, és rendszeresen termel gyümölcsöt.
• A fiatal fára oltott hajtással a termésérés kétszer olyan gyors, mintha a fa magról nőtt volna.
• Ugyanazon a fán különböző gyümölcsfajták termeszthetők. Több, azonos érési idejű gyümölcsfáról származó ágat oltanak rá. Ez lehetővé teszi, hogy diverzifikálja a termést, ha nincs elég hely.
• A gyümölcsfák ellenálló képességének növelése érdekében alapként vadon termő fákat és igénytelen fajtákat kell választani. Ezeket fagyállóbbá lehet tenni, vagy éppen ellenkezőleg, hőigényesebbé.
• Az oltás helyreállítja a korona alakját, ha az ágak egyenetlenül nőnek vagy a szél letörte őket.
• Ha a fát rágcsálók vagy más okok miatt súlyosan megrongálták, a sérülés felett és alatt a hajtásokat átoltják. Ez helyreállítja a fát.

A cserjék oltásának van egy nem szokványos alkalmazása. Közeli növényeket vagy ágakat oltanak össze, hogy sövényhálót alkossanak. Ez áthatolhatatlan és szilárd.

A szabálytalan alakú koronájú díszcserjéket és fákat gyakran oltással alakítják ki. A cserjéket vagy a könnyező fafajtákat néha a fa tövére oltják.